Ez a húsvéti hosszú hétvége aztán nem volt rossz. :) Nagy része csak szimpla lustálkodással telt el a Kedvessel az ágyban, de pont ez volt a jó. Csak úgy szimplán érezni egymást, és közel lenni. :)

Húúú, de jó lesz ez a hétvége. A Kedvessel tölthetem egészet, és ez naggggyon jó lesz, hogy tapasztaljuk egymást a 24 órában. Újabb teszt. :)))

Furcsa dolog történt velem. Megint rám talált a szerelem, méghozzá nem is akár hogyan, és kölcsönös, és mégis nagyon fura, ha már tuti a váti, akkor elmondom ki az...addig titok... :)

A napokban egyszer elgondolkoztam róla, hogy milyen fajta lányok/nők vesznek körül, mikor kontrasztosan láttam az egyes eltéréseket. Hogy milyen különbség van az egyes életkorok között! Ha választhatnék, egy olyan nőt választanék, akiben egyszerre minden benne van. Izgi lenne. :)

Ezek a szélsőségesek+futballhuligános csávók szerintem tavaly októberben rájöttek, hogy mekkora buli oszlatósat játszani a rendőrökkel, és ezután tutira időről-időre mindig fognak. Mint a kisgyerekek, nem valami eredeti...

Ma végre csináltam avokádókrémet egy kedves ismerősöm által adott recept alapján, és a végső látványhoz képest az íze határozottan kellemes csalódás volt. Sőt, az avokádókrémes barnakenyér, sajttal és olivabogyóval egyszerűen fenséges. :)

Megkaptam a diplomámat postán, de nem küldtek mellé semmilyen levelet, pedig ha már három évet lehúztam abban a suliban, valamit riszát böföghettek volna. Főleg, hogy a suli tűzte ki hirtelen a diplomaosztó időpontját a június helyett februárra, és emiatt nem tudtam elmenni...Magyarország...

Valahogy úgy érzem, hogy egyszerűen azért voltam eddig mindig elégedett az életemmel, és vagyok most is, mert a sorssal együtt haladtunk eddig kéz a kézben az Úton. :) Nem tervezem, hogy ez ezután másképp lenne. :)

Mennyi kényszerpálya és kitörni nemakarás van a világban...

Igen, ma megtörtént. Elmentem, és megvettem, kilóra. Nem érdekelt mennyibe került, de tudtam, hogy meg akarom a hosszú munkával töltött hetek után magamat jutalmazni vmi igazival, valami olyannal, ami az ember életében csak ritkán adatik meg. Amikor tudod, hogy meg akarod kapni, és megfektetni még aznap este, de nem számít a pénz. Én is így mentem el, és a lehető legdrágábbat választottam. Már messziről láttam, hogy Ő kell nekem, tökéletesen fog simulni a testemhez. Volt benne anyag rendesen, és tudtam, hogy ezután az éjszakáim másként fognak telni. Igen, meg vettem az ágybetétek Rolls-Royce-t, 20 ropi volt, de hiába ez volt a legkeskenyebb méret, ez olyan jó vastag meg
széles a korábbihoz képest, hogy egyszerűen nincsenek szavak. Ő már a enyém. :D

Áááááá, annyi munka van még a hétfői határidőig, hogy egy régi mondást idézve, eszem megáll, faszom feláll. :(

Szerintem meglepően kevesen élik át azt az igazi, biológiai/érzelmi szerelmet, a nagy többség bizonyára nem. De ez csak egy megérzés.

Húúú, ma azt mondta rám egy jófej indiai srác, hogy szerinte nekem van a "highest level", "energy" a széles-e munkahelyen, illetve hogy "warm" vagyok. Na, nem olyan értelemben. :) Hanem hogy emocionálisan megértő, kedves vagyok az emberekkel, pozitívan állok hozzájuk. Érdekes dicséret, bár be kell valljam, tényleg van benne vmi. :)

Egyébként meg szinte utolsó vagyok ma este a nagy Nokia épületben. Hát, kicsit mászkáltam, és rögtön vmi zombis film ugrott be a félhomályos folyosókon, lépcsőházakban közlekedve... :D Igy, hogy tökéletes csend van, az ember a neszeket teljesen felnagyítva hallja. Mindent, a liftet az ajtók csukódását...Tök fura, meg érdekes és persze kicsit ijesztő is. :)

Hát, most kifejezetten szomorú vagyok. Nem magam miatt, hanem van egy új kollégám, aki még csak feltételesen van felvéve, de a srác abszolút nem ért a programozáshoz. Rápirítottam ma reggel, mert azt hittem, hogy más a baj, és azóta görcsösen igyekszik a srác, de lövése sincs az egészhez. Nehéz ez a helyzet emberileg.

Most látom a Híradóban, hogy a miniszterelnök is demonstratíve megnézte a meglőtt rendőrségi irodák egyikét. Nem csodálkoznék, ha azon gondolkodott volna közbe: "Hmm, a Józsiék jó munkát végeztek..."

Egy finn lakás alapvetően nem alkalmas sörnyitásra. Az egyik dolog, amit folyamatosan elfelejtek beszerezni, az egy sörnyitó, és a lakásban kinyitni egy sört szinte rémálom. Alig van olyan hegyesebb sarok, amin normálisan ki lehet nyitni a sört. Ami van az is függőleges... De újra sikerült valahogy kinyitnom, és már kortyolom is a finom litván barnasört. :)

Újabb hétvége következik, újabb nagy tervekkel, amikre nem elég két nap, de azért megpróbálok minél többet kihozni belőle. :)

Na, ilyet még Finnországban sose láttam, amit ma este. Itt van vagy -18 fok ilyenkor és a buszmegállóban egy csávó zsebretett kézzel várt. Egy szál polóban. Én is szeretem a mazochizmust, de ez előtt a srác előtt le a kalappal.... :)

Én nem szoktam álmodni, vagy ha álmodok is, akkor hülyeségeket, de az imént tök furcsa álmom volt, még talán valami jelentése is volt. Nem hiszek különösebben az álmok jelentésében, de ez érdekes volt. Repülőgéppel utaztam valahova két másik ismerősömmel, akik közül az egyik nem tudom ki volt. A másik egy volt ex-barátnőm, Zsuzsa volt. Átvettem a repülőjegyemet a reptéren, és kaptam még vissza (?) egy köteg pénzt is vele együtt. Aztán mikor találkoztunk Zsuzsával a reptéren, akkora csak a kisujjunkat összekulcsolva mentünk tovább. Én elől, ő követett. Felszállt a gép, egyedül ültem valahol az utasok között. Még csak Budapest felett tartottunk, mikor a pilóta bemondta, átvált kézi vezérlésről robotpilótára, mert probléma van a műholdakkal. Aztán a stewardess kiosztott bár megrendelt italt és egy banánt egy nőnek. :) Ekkor történt vmi baj, a következő pillanatban a gép egy 10 emeletes panelnak volt ütközve, de úgy, hogy csak az egyik szárny fúródott bele, a másik szárny a szemközti épületen feküdt. Pontosan olyan helyzet volt, hogy ha elkezdesz hirtelen mozdulatokat, akkor biztosan esel a mélybe. Úgyhogy voltak, akik pánikoltak, de egyébként nem mozgott senki. Én lehunytam a szemem, hogy felkészüljek a zuhanásra, a halálra. De mikor kinyitottam a szemem, hirtelen lent találtam magam a földön, és láttam a gépet messzebbről. Próbáltam visszamenni (visszateleportálni?) magam, de nem tudtam senkit se kihozni a gépről. Csak én mentem oda-vissza. És itt felébredtem...

Húúú, nagyon másnapos vagyok ma. Ekkora vad bulin még nem voltam eddig. Bár az is lehet, hogy csak az alkohol hatása volt elég nagy. :) Érdekes módon, előfordult, hogy 2 notebookot láttam egy helyett, pedig totál tisztában voltam vele, hogy csak egy notebook van. Akkor már tudtam, hogy nem szabad többet inni. :) A durva az, hogy az egész a nokiás főnököm lakásán volt és ő is úgy beivott, hogy olyan hülyeségeket mondott csinált, hogy szerintem hétfőn nem fog merni bejönni dolgozni. :D

Tegnap este néztem a csodálatos miniszterelnökünket az atv-n, meg utána a Hirtv-re is átkapcsoltam. Hát, én komolyan majd eldobtam az agyam. A srácok odaát azon folytatták a diskurzust, hogy milyen ortt-s ügy lehetne a melnök riportsorozatából. Igen, ez jelenleg valóban kurva fontos. Én nem vagyok oda egyik politikai oldalért se, de azért ha már a miniszterelnök mond vmit, hogy ezt csinálják, meg ezt akarják csinálni, akkor esetleg erről kellene értelmes vitát kezdeni, nem huszadrangú hülyeségekről. Mert most az ország szekeréről van szó. Ha most a jobboldalon homokba dugják a fejüket, mert "hazudtak", és most milyen csúnya bácsik vannak hatalmon, azzal erkölcsileg igazolhatják magukat később is, de ezzel ki is zárják a lehetőségét, hogy bármibe is beleszólhassanak, ha meg se próbálják. Ez ugyanúgy szánalmas, mint baloldal.

Írom én ezt külföldön dolgozó magyarként, hogy nem is vagyok otthon. De most komolyan felhúztam magam, mert már unom, amit a Fidesz hantázik hónapok óta, de nem csinál semmit, nem rak le értelmes(ebb) alternatív javaslatokat a kormánnyal szemben, csak kamuzik, mint a kormány.

Hülye magyar előbb tapossa ki a másik magyar belét is, csak ne legyen jobb a másiknak. Meg is érdemli ez az ország, ami most van.

Éppen Tankcsapdát hallgatok. Nem a kedvenc zenekarom, de a Connector 567-t nagyon szeretem, meg a populáris számaikat. Az előbb említett albumon azért a szövegekben azért el van hintve sok igazság a világunkról. Ami épp most megütötte a fülem, a "Hatalom mindenütt büdöset szarik, és nem töröl segget...". Hmm, azért van benne valami, még ha durván is fejezi ki azt...

Most minden nap 7 órát alszok, csakazértis. És láss csodát, kialszom magam, nem vagyok napközben fáradt...satöbbi... :)

És elkezdtem végre _rendesen_ japánul tanulni egy hete már. Van rendes anyagom, most egyenlőre ez elég is lesz.... :)

Na, meg elkezdtem lejárni konditerembe heti három alkalommal, mivel le kell most már küzdeni vhogy magamról aztat a nagy pocit. Meg egyébként is utána megyünk szaunázni, meg lezuhanyozni. És minden ingyé van, mert céges itt a Nokiánál. :)

Tegnap este volt "csapatépítés", de amolyan nokiás módra. Elmentünk egy görög étterembe, ettünk-ittunk, hazaértem, és valahogy betámolyogtam az ágyba... :)

Az imént elkészítettem életem első mizólevesét, és nagyon finom lett. És nem is nagy varázslat elkészíteni...idevarázsoltam egy kis keletet hirtelen. :)

Tegnap esti kontraszt az volt, hogy a Combinón a Blahától a Jászaiig diszkréten oldott hajléktalan szag csapta meg az orromot, időnként, ha jött egy szellő. Imehát, megvan az egyterű villamos hátránya is. Túl kevés a kultúra és túl sok a homeless ebben az országban, nem kellettek volna ide azok a villamosok...

Ollé, csütörtökön leállamvizsgáztam, és azóta sem jutottam el ide, mert folyamatosan pezsgőzéssel/sörözéssel telt a szabadidőm. :) Ebből is sejthető, hogy pozitív lett az eredmény, és majd irány a Phd jövőre. :)

Ma este voltam Für Anikó koncerten...már másfél hete szinte folyton az albumát hallgatom, kívülről megy minden szám, mint észrevettem a koncerten. :) Szerencsére csak az első sorba kaptam jegyet, így testközelből láthattam mindent, meg kicsit szemezgethettem Schmidt Verával konci alatt :), aki énekelte egyik saját számát is és kedvet kaptam, hogy megismerjem az ő albumát is...

És Für Anikó nagyon jó fej, jól megdicsértem a koncert utáni dedikáláson, és beszélgettem vele egy kicsit. :)

A naplómban is az egyik első bejegyzés az Alattam fák szövege volt...annak idején nagyon megérintett ez a szám...ma is nagyon sokszor dúdolom magamban...mint ma este is a Madáchból eljövet...

Sokat adott nekem ez az ország sok minden köt ide, emiatt nehéz szívvel vándorlok a nagyvilágban..., pedig mennem kell, keresnem önmagam, a helyem, s nehéz lesz majd a napra kelni, ha valahol máshol találom meg és nem itt...

Ez a hokimeccs csütörtökön szenzációsan jó volt, nagyon tetszett. A helsinki Jokerit és a laperantaai Saipa csapott össze, és a Jokerit nyert! :) Az egészben az volt a ciki, hogy én a Jokeritnek drukkoltam a többiek meg Laperantaaból voltak, és minden gólnál tomboltam egyet, utána meg bocsánatot kértem a többiektől, akik halálra váltan ültek (és nyomtak egy "Perkele"-t), mivel a csapatuk éppen gólt kapott. :D
Igazából az volt a jó, hogy fordulatos meccs volt, csak nézőkből nem volt sok, talán megyek legközelebb is. :)

Németországban még voltam Erasmussal volt kint 3 finn diák is. A srác közülük, Hannu most Kanadában tanul, de ezekben a heteken itthon van, és meginvitált hokimeccsre. Még sohasem voltak hokimeccsen, úgyhogy már előre készülök lélekben a csütörtök estére. :)

Na, back to learn... Remélem, lesz megfelelő eredménye ennek is...

Elneveztem magamban a kínai csípős levest mócsinglevesnek. Végülis finom, meg szeretem, de végülis, ha valaki ránéz, akkor mégiscsak tiszta mócsing. :)