Érdekes dolgok tudnak történni az emberrel. Velem ma megtörtént. Milyen érdekes, ha az ember nem csak érezni, hanem látni is képes a történéseket. Minden olyan más. És mindig egy újabb tapasztalat.

Vmi tiszteletfélét érzek ilyenkor. A világ iránt, amiben élek.

Az utolsó mondatokat kikerestem az Amerikai szépség című filmből. Ez a legtalálóbb arra, amit érzek...:

"Néha úgyérzem mindent egyszerre látok és az túl sok.
A szívem úgy megtelik vele, mint egy lufi, ami ki akar durranni.
De aztán rájövök ...
Nem kell túlelemezni a dolgokat. Majd az egész átfolyik rajtam, mint az eső, és nem érzek mást csak hálát... minden pillanatért...a szaros kis életemből. Az élet olyan, mint az eső. Hagyd, hogy átfolyjon rajtad."

Ezt érzem ilyenkor. Nincsenek szavak.