Megtaláltam, tudom. Eddig volt egy érzésem évekig, hogy idegen vagyok ezen a világon. Sokszor éreztem, nem tudtam hovarakni. Sejtéseim voltak, de ma bizonyos lettem. Már tudom, hogy előző életemben japán emberke voltam. Nem voltam pszichomókusnál, nem csináltak hipnózist, magamtól jöttem rá. Néhány tulajdonságom, amit eddig gáznak hittem, rájöttem, hogy náluk természetes viselkedési forma a hétköznapokban. Eddig is volt sejtésem erre vonatkozólag az érdeklődési köröm miatt, ami ezer szálon csatlakozott már eddig is hozzám, de most összeállt a kép bennem, biztos vagyok benne. Örömmel vegyes csodálkozás lett rajtam úrrá, hiszen meg kell találnom a helyét az életemben. Lehet, hogy onnan jöttem, de már európai is vagyok. Két világ közt lebegek, de tetszik mind a kettő. Új cél lett életemben, hogy megtanulok japánul az elkövetkező pár évben, és kimegyek oda élni egy kis időre. Magamba szeretném szívni másik hazám ízét, és tapasztalni, hogy megérzéseim megalapozottak-e.