Most hallgattam meg Für Anikótól az Alattam fák című számot, s oly' szép és tiszta... Bennem lüktet... :)
"Alattam fák, fölöttem a Hold,
kitárt karok, most úgy suhanok,
álomerõ húz hazafelé...
A lámpasor egy sárga fonal,
alattam most egy város rohan,
álomerõ húz hazafelé...
Húz, vonz valami,
hogyan tudnám elmondani?
Barátom, hogy értsd.
Ha látlak most, úgy csak figyellek,
csukott szemed nem pihenhet,
álomerő húz hazafelé...
Aludj csak hát, mert jő a holnap,
s fáradt leszel, nem hűs fuvallat,
álomerő húz hazafelé...
Kitárt karok, úgy serceg a Hold,
lelkemben most úgy suhanok, hazafelé...
Az életem a szellemeké..."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése